Interjúsorozatot indítunk, melynek fő célja, hogy a zene mögött álló embert, ne csak a zenészt lássuk. Gyerekkori emlékek, lemezek, hullámhegyek és völgyek, de még a hangszerek is új megvilágítást kapnak.
Március végén jelent meg Farkas Zoltán Antekirtt nevű projektjének második nagylemeze Being No One címmel a Launching Gagarin Records & Managementnél. Zolit elsősorban a Pál Utcai Fiúk dobosaként ismerik, de akik követték pályáját, tudják, hogy ennél összetettebb a kép.
Pályája elején olyan zenekarokban dobolt, mint az Ugatha Christie és a legendás Vidámpark. 1996-ban alapítótagja volt a colorStarnak, melyben 2011-ig zenélt. Az évek során megfordult a Másfélben, játszott többek között Judei Jay-jel, Varga Liviusszal és jelenlegi Antekirttes zenésztársával, Szinovszki Mártonnal a Travelling Reptile Showban, a Quimby pihenője alatt dobolt Balanyi Szilárd szóló projektjében, és tagja volt a Ganxta Zolee és a Kartell kísérőzenekarának, a Vörös Brigádoknak is. Az Erik Sumo Bandben is játszott, és volt egy kevéssé ismert drum n bass zenekaruk Poop néven az akkori PUF-társ Turjánszki Györggyel. Session dobosként rengeteg lemezen hallani jellegzetesen precíz játékát. Ilyen széles életmű után sem állt meg, most jelent meg az új Antekirtt lemez, ennek apropóján kérdeztük.
Mi az első zenéhez köthető emléked, illetve koncertélményed?
Időszámításunk előtt a szüleim vettek egy rádióval egybeépített lemezjátszót. Nagyon menő cucc volt a 70-es évek közepén. Azon hallgattam meselemezeket, köztük például a Micimackót. Azt sokkal később tudtam meg, hogy a jelenetek között Bartók zongoradarabok szóltak. Nagyon nem tetszett 🙂 De volt Szécsi Pál, Demis Roussos, meg Dalida.
Mikor és hogyan kezdtél el zenével foglalkozni, tanultad-e azt, és ha igen, milyen keretek között? Kik voltak a legnagyobb hatással rád, mint zenész? Mit tanultál tőlük?
Úgy 8 éves koromban kezdtem autodidakta módon dobolni, később, úgy 13 évesen kezdtem tanárhoz járni, köztük például Szanyi Jánoshoz és Nesztor Ivánhoz. Sokat köszönhetek nekik. 10-12 évvel ezelőtt elkezdtem zongorát tanulni, tanárhoz is jártam, de egy ponton úgy döntöttem, hogy inkább maradok autodidakta.
Hogy zenészként kik voltak rám nagy hatással, azt nem lenne egyszerű felsorolni, mert sokan voltak. Két nevet azért kiemelnék. Az egyik Ian Paice a Deep Purple dobosa. Ritkán hallgatok már Deep Purplet, de ha úgy alakul, mindig meglepődőm, hogy ha nem is direkt, de mennyi mindent loptam tőle. A másik név Kenny Garret. Őt Miles Davis mellett ismertem meg. Ugyan szaxofonos, de mégis nagyon hatott rám a játéka. A precíz ritmizálása, de legfőképp a takarékos szólói. Rá tényleg igaz a kevesebb több. Ezt én soha nem tudtam betartani (nevet).
Mikor jött el az a pont az életedben, amikor tudtad, a zene már nem csak hobbi, hanem életforma lesz?
Amikor megszülettem.
Mi és mikor volt életed első koncertje előadóként?
Kb. 16 lehettem. Egy balatoni ifjúsági táborban. A zenekar nevére nem emlékszem, de Szilvi volt az énekes, Béla a billentyűs, András a gitáros. Talán dallamos rockot játszottunk.
Van olyan, hogy nem élvezed valami miatt a zenélést? Hogy lendülsz át ezen, mi segít feltöltődni?
Hát…
Hoztál-e olyan áldozatot a zene miatt, amit aztán megbántál?
Áldozatot inkább a velem élők hoztak. Andi a feleségem, mindig támogatott. A gyerekeim meg mindig hagytak aludni. Remélem nem bánták meg.
Meséld el legszebb zenekari vagy koncertélményed, amin előadó voltál!
Az első Balaton Soundon játszottunk a colorStarral, utánunk a José Padilla következett volna, de nem jött meg, a szervezők közben jelezték, hogy játszunk tovább, de csak nem jött. Mi csak játszottunk, közben szépen lement a nap. Nagy élmény volt és szép emlék maradt!
Ha egy barátod megkérne, hogy a gyerekének mesélj a zenész életről, hogyan próbálnál kedvet csinálni neki?
Ha elkezdesz játszani, tanulni egy hangszeren, onnantól az életed csupa kudarc lesz. Első lépésként megfogod a hangszert és érzed, hogy nem megy. Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Kicsit már jobb, de nem az igazi. Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Na, ez már megy. Akkor jöhet a követ következő lépés. Megint nem megy. Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás. Kicsit már jobb, de nem az igazi. Gyakorlás, gyakorlás…
Tudsz még nem szakmai szemmel, hanem a kikapcsolódás miatt végighallgatni egy lemezt, elmenni egy koncertre?
Nem könnyű, de ha valami magával ragad, akkor megszűnnek a szakmai szempontok.
Melyik életed legmeghatározóbb lemeze?
Nehéz válaszolni, de ha átgondolom, akkor a Deep Purple Made in Japan dupla. És ezen kívül még nagyon sok.
Számodra melyik a legmeghatározóbb lemez, amin dolgoztál?
Őz / Kis Vidámpark (Bambi című lemez – szerk.)
Kivel kollaborálnál legszívesebben? Mondj egy ma élőt és egy már nem köztünk lévő művészt is.
Kovács Gerivel a Soeri & Poolekből. Szerencsére ő élő. Halottakkal egyelőre nem kollaborálok.
Mi az a lemez, amit mindenkitől elvonulva hallgatsz?
Egy időben sokat hallgattam Bobby McFerrin Circle Songs című lemezét. Előfordul, hogy néha előveszem ma is.
Van olyan hangszered, ami különösen közel áll hozzád? Ha igen, melyik és miért?
Van egy Yamaha Recording Custom dobom a 80-as évekből. Nem tudom megfogalmazni, hogy mitől jó, de katartikus élmény minden hangja.
Mi a legnagyobb művészi álmod, amit szeretnél megvalósítani?
Az, hogy azonos tudjak maradni önmagamhoz és ezt legyen lehetőségem kifejezni. Hogy milyen hangszeren, az nem számít.
Mondj el bármit, amit úgy érzel, hogy el szeretnél mondani.
Nem.
Az Antekirtt új nagylemeze a Being No One:
Ha nem szeretnél lemaradni, amikor hasonló cikk jelenik meg, vagy bármi izgalmas történik a zenekarokkal, akkor érdemes feliratkoznod a hírlevelünkre. Megjelenések, jegylinkek és további érdekességek várnak ott.